SzovetkezetTranzakciok

A következõ jelöléseket használjuk:

• T1, T2, T3 : szövetkezeti belsõ Tagok (magánszemély)
• C1, C2, C3: szövetkezeti belsõ tagok (Cég)
• K1, K2, K3: Külsõ (nem tag) magánszemély
• V1, V2, V3: külsõ (nem tag) Vállalkozás

A tranzakciókból több dokumentum készül:

• tájékoztatás (a tagok felé)
• jogi sablon (amibe csak a szereplõk és tárgyak konkrét neveit kell beírni, és elektronikusan aláírva bírói úton kikényszeríthetõvé válik)
• könyvelési sablon és szabályok (hogyan kell összesíteni, "analitika")
• számítástechnikai (program, naplózás, bizonylatolás, stb...)

---

Tag belépése

• B2 megismeri a feltételeket
• jelzi belépési szándékát
• nem gond, ha B2 más cégben dolgozik, vagy tulajdonos
  • cégvezetõ, ügyvezetõ
  • cégtulajdonos
  • közalkalmazott
  • APEH alkalmazott
  • munkanélküli
  • õstermelõ
  • kettõs állampolgár
• befizeti a részjegyet (a javaslat szerint 1000 Ft)
  • banki utalással
  • vagy a szövetkezet valamelyik pénztárába. Bármelyik B1 tag nyithat alkalmi pénztárat. Eszerint B2 fizet 1000 Ft-ot B1 korábbi tagnak, amit a szövetkezet felé B1 elektronikusan igazol: B2 részjegye megfizetettnek minõsül. B1 szövetkezeti tag belsõ számlájáról lekerül 1000 Ft, B1 házipénztárában pedig megjelenik az 1000 Ft. A végeredmény pontosan ugyanaz, mintha B2 befizette volna utalással a szövetkezetnek, B1 pedig felvette volna a szövetkezettõl készpénzben.

---

Tag kilépése

• az esetleg szükséges pénzmozgás(ok)
  • a részjegy 1000 Ft-os ára visszajár ? Ha lehetséges, a feltételeket úgy kell megszabni, hogy ne kelljen visszaadni (lásd "tag kötelezettségei"). Direkt azért szabtuk meg a minimálisra, hogy könnyen beléphessen bárki, de a be-ki-be-ki lépkedést nem akarjuk ösztönözni.
  • a szövetkezet belsõ tagszámláján levõ csereforintot forintban megkapja (készpénzben vagy utalással).
• bizonylatok

---

Tag kötelezettségei

Minden naptári hónapban, amely hónapban tag (akárcsak egy napig),

• havi 180 Ft díj (a szövetkezet infrastruktúrájának üzemeltetésére, és a partnerek révén igénybevett szolgáltatások fedezésére. Összehasonlításképpen egy cég fenntartása kb. 1000-szer ennyibe kerül ).
  • Ezért bankkártyát is kap, amivel a szövetkezeti belsõ tagszámlája erejéig vásárolhat akár a Tescoban is. És természetesen a részére beérkezõ jóváírásokat (utalás, pénztári befizetés) a szövetkezeti belsõ tagszámlájára jóváírásra kerülnek, úgy, mintha saját bankszámlája lenne
  • a tagság elsõ naptári hónapjában ez 0 Ft (tehát az ezer forint részjegyen felül nem kell a 180 Ft-ot befizetni)
  • a tagság utolsó naptári hónapjában ez 1000 Ft (tehát ha az ezer forint részjegy árát kilépéskor visszakapná, ugyanannyit be is kell fizetnia, végül is az 1000 Ft részjegyárat nem kapja vissza. Természetesen a szövetkezet belsõ tagszámláján levõ csereforintot forintban megkapja.
• (a 180 Ft díjon felül) havi 240 Ft elengedhetõ díj, amely teljes egészében elengedésre kerül, ha a szövetkezeti tagszámláján a csereforint egyenleg átlagban elérte a 18000 Ft-ot (az átlag az elõzõ 128 napon, vagy a tagsága kezdetétõl számítva, ha 128 napnál nem régebben tag). Ha az egyenleg átlaga 18000 Ft-nál kevesebb, akkor az egyenlegátlag/18000 Ft hányad elengedésre kerül. Pl. atlag=12000 Ft esetén 12000/18000 = 2/3 azaz a 240 Ft 2/3-a elengedésre kerül, vagyis csak 80 Ft ez a befizetendõ díj.

---

Ajánlattétel más néven "elektronikus piac" olyan fontos, hogy külön oldalakon foglalkozunk vele: AjanlatTetel

---

Értékesítés, beszerzés

• azonnali, határidõs
• termék, szolgáltatás
• fontos: AFA melyikben van/nincs
  • az AFA nagyon komoly nehezítés. Általában van egy rész, amire nem lehet elkerülni az AFA fizetését, és van olyan rész, ahol az AFA-t minimalizálni lehet. Pl. 30Ft/kg búza (ha nem belül termett, hanem be kellett szerezni) mindenképpen belekerül a kenyér árába, amire AFA-t kell fizetni. De ezen felül még lehet kb 100 Ft/kg egyéb belsõ munka (gabonaõrlés, dagasztás, sütés, szállítás) ami forintosítva alacsonyabb könyvelési értéken jelenik meg (mondjuk 5 Ft), vagyis kisebb AFA-t kell arra a részre fizetni.
• bizonylatok
• a T,C, K, V minden kombinációjában, ez egy 4x4 -es mátrix:

	T	C	K	V
T
C
K
V

---

Kapacitáslekötés

Összeállítható egy határidõs értékesítés és egy feltételes kötelezettség alkalmazásával ?
Vagy fontossága miatt érdemes külön felsorolni, részletezni ?

---

Kölcsön

• kamatmentes
• kamatmentes kezelési költséggel
• kamatos
• kötvény eladása: jogilag nem kölcsön, de végeredményben az. Lehet a (magánkibocsátású) kötvény olyan, hogy a kötelezettség csak bizonyos idõ után, vagy "lejáratkor" esedékes (az államkötvények tipikusan ilyenek).

• a T,C, K, V minden kombinációjában, ez egy 4x4 -es mátrix

Ha a szövetkezetben vannak ÁFA-alanyok (cégek, vállalkozók), akkor állítólag (könyvelõ szerint) csak PSZAF engedéllyel, és megkötésekkel (min. MNB alapkamat + 5% ?) lehet neki "kölcsönt" adni (kivéve tagi kölcsön). Persze ez blöff, mert kötelezvényt kibocsáthat a cég, amit a szövetkezet felvásárol. Késõbb a cégnek többet kell adnia a kötelezvény visszavásárlására / beváltására.

---

Feltételes kötelezettség

Olyan tranzakció, amikor a kötelezettség mértéke valamilyen feltételtõl függ. Pl. ha a termésmennyiség adott területen nem éri el a ..., akkor ...

Ez felhasználható biztosításra (fogadásnak is felfogható), kockázatelosztásra, stb...
Ez nagyon fontos, mert

• a gazdák ilyenekkel tudják egymás között elosztani a kockázatukat, ha a földek egy részét kár éri (annak ellenére kár éri, hogy az indokolt védekezést megtette, pl. a jég leveri a barackvirágot).
• nem vethet mindenki ugyanazt (a vetésforgó miatt sem, és piaci okokból sem). Mivel egyik évben egyik területre kerül a nagyobb piaci hasznot biztosító termék, máskor másikra, az összgazdaságilag legjobb forgást is ilyen tranzakciókkal lehet elérni, mindenki számára gazdaságossá tenni.

---