A GázTurbina kézenfekvő kiegészítése egy lapos, mágneses csatorna, amin a gáz (égéstermékek) magas hőmérsékleten áramlik át, és a két távoli végében feszültséget indukál.
Az alapelv egyszerű, de természetesen vannak technikai nehézségek.
- anyagok: pl. kerámia, ill. wolfram. A kialakuló grafit-bevonat segít megvédeni. Anélkül, hogy jelentős veszteséget okozna a hosszú kerámia felületén kúszó parazita áram által (persze ha jó a rendszer kialakítása).
- vezetőképesség: evégett gyakran káliumvegyületet adagolnak a gázhoz, amit részben vissza kell nyerni (lecsapatni)
- HALL-effektus: ez nehezíthet vagy segíthet
Számítási példa:
- DetonációsCiklusúGázturbina kilépõ gázárama a keskeny fúvókán 1100 m/s (szuperszonikus)
- a mágneses tér a keskeny résben 0.3T
- a térerõ: 1100 m/s * 0.3T = 330 V/m
- ha a rés 10cm széles, akkor 33V-os feszültséget kapunk. Az áramsúrúséggel gondok lehetnek. Tudja valaki, hogy több "cella" sorbakapcsolása (akár homogén mágneses térben, akár cellánként fordított mágneses polaritással - ez utóbbi sokkal problémásabb) milyen nehézségekkel jár ? Az világos, hogy az áram "elferdül" a mágneses tér miatt (nem pontosan az áramlásra merõleges lesz).
- mennyire lehet kiszélesíteni, lelassítani a gázáramot ? Szinte bizonyos, hogy utána turbinát kell használni a jó hatásfokhoz, mert 1000C környékén az ionok többsége rekombinálódik plazma helyett normál gázt kapunk, a vezetõképesség nagyon lecsökken.
- a rés hûtése ??
Vajon hány GW-os erőművet tudnánk a golf áramlatból készíteni egyszerű eljárással (a föld mágneses terét használva) pár saválló lemezzel és vezetékkel ? Igaz, ha sikerülne leállítani, a svédek megfagynának :-) Mivel nagyon gyenge a mágneses tér (0.0001 T ?) és az áramlási sebesség (néhány m/s), ezért 1mV /m alatt várható a térerõ. Több km-re kell belógatni (lehorgonyozni?) az elektródákat akár 1V fesz-hez is (hát még a hasznos néhány 100 V-hoz). Látszólag nem túl praktikus.
Linkek:
