Login |
GradiensHotaroloReményteli, hogy ezzel a megoldással a gazdaságossági küszöböt (ami vizes tároló esetén kb. 100..200 ház) akár 10-30 házra le tudjuk vinni. Nem kell mondani, hogy mennyivel könnyebb 10 MFt-t egy "még nem bizonyított" technológiára összeszedni, mint 100 MFt-t. És nem is csak a pénz, hanem kell pár együttmûködõ fogyasztó annak a pár ezer GJ-nak, különben a rendszert nem tekintik majd referenciának (ha csak kiküldjük a hõt a nagy télbe, az mérésre megtenné, de a tényleges hõmennyiség nehezebben ellenõrizhetõ, mint ha ténylegesen X házat az fût).
Alapismeretek Nagyon jó mérnökök, akik ráadásul számos könyvet olvastak a témában, alapjaiban hibás elképzeléssel bírnak az érzékelhetõ hõ tárolása szilárd anyagokban területen. (Még egy terület, ahol óriási problémák vannak az oktatásban.) A szokásos tévedés, hogy van a tárolónak egy hõmérséklete, ami töltéskor növekszik, kisütéskor csökken. Ez teljesen naiv elképzelés. Valójában nem egy hõmérséklet van, hanem a tároló minden pontján van egy hõmérséklet, ami célszerûen nem ugyanaz. A Gilli könyv ("A hõ tárolása"), bár nem részletezi, csak épp, hogy említi, mégis benne van a lényeg. Ez az ábra a napenergia gazdaságos hasznosításának a kulcsa: img src="http://www.ideje.hu/images/Energy/NapTarolo/HoTarolasa46.oldal_l.jpg"
Tehát a gradiens-tároló trükkje:
A földben kialakított tároló esetén a spirális fúrás (kanyarfúrás) és becsövezés nehézkes. De az alapelv figyelembevételével, az ideális esetet közelíteni kell
Modell Van egy modellünk (codeblocks project file) ami nagyon pozitív (a kimenet értelmezéséhez eléggé kell érteni az egészet). Az eredmény természetesen függ a hõvezetéstõl. 0.5-1 W/mK -nél aligha nagyobb a hõvezetés (ahol még nincs talajvíz!) Inkább a fúrási lyukak ("kutak") száma jelentõs, házanként néhány tízezer Ft (házanként 20-30m-t kell fúrni D=125mm -es lyukból).
|