LoginRandom Images |
VizBefecskendezesA benzinmotorban a kipufogógáz hõmérséklete jellemzõen 400-700C. Az energia túlnyomó részét, a bevitt energia 55-70%-át ez viszi el. A belsõégésû motor fõleg hulladékhõt termel. Ezen energiának egy részének kézenfekvõ hasznosítása adódik, ha faszénnel üzemeltetjük a motort: pl. a Kalle gázfejlesztõvel (amivel ügyes üzemeltetõ hideg állapotból akár 30 másodperc alatt be tudta indítani a motort !). Ekkor a FaGázosító-ba kb 17% CO2 bejuttatható a (szintén elõmelegített) levegõ mellé (kell is vagy a relatíve "hideg" kipufogógáz, vagy víz, mert a reaktor egyébként megolvadna !). Ezzel 10-20% -os hatásfokjavulást érhetünk el, vagyis 1kg benzin helyett csak 1.1kg faszén szükséges (kb 4kWh munkához, ami 0.25 kg benzin /kWh ~ 0.41 lbs/Hph) egyébként 5kg faapríték. Ha benzinnel üzemelünk, akkor a kipufogó hõ visszanyerése komolyabb berendezés nélkül nem triviális. Ha vízpermetet fecskendezünk be a keverékbe, akkor az égés után a víz felforr (kitágul), és növeli a nyomást (a folyadékfázisban térfogatot alig foglaló, de gázfázisba átment molekulák nagyobb mértékben növelik a nyomást, mint amennyivel a hõmérsékletcsökkenés miatt csökken), ezzel a motor nyomatékát. Ezzel kb 20%-ról 21..24%-ra lehet növelni a hatásfokot. Vagyis a fogyasztást 5-20%-al lehet csökkenteni (a 20% igencsak kérdéses). És a teljesítmény is növekszik. A II.világháborúban egyébként használták a módszert - még repülõkön is, ahol a súly sokkal jobban számít, mint közúton. A vízbefecskendezés alternatívája, ha kipufogógáz segítségével hajtott turbinával áramot termelünk, vagy a fõtengelyre juttatjuk (ez nem ugyanaz, mint a turbó, ahol egyik sem teljesül, csak a teljesítménynövelõ kompresszor hajtására használjuk fel a turbina teljesítményét: ezzel a turbós a szívónál rosszabb hatásfokú, a "supercharged"-nál viszont jobb). Egyik változata, hogy nem közvetlenül hajtunk turbinát, hanem gõzfejlesztés után (ez még bonyolultabb és problémásabb: a rankin ciklus kicsiben igen rossz hatásfokú). Ez nem ugyanaz, mint a 6 ütemû Crower motor , amit Schimanek Emil hőerőgépész talált fel az 1920-as években. Ez miután kiengedi a forró kipugógázt, további két ütemmel megtoldva az Ottó-ciklust, gõzt fejleszt a hengerben. Ez lényegében az egyébként a hűtőn át kiáramló hõt használja hasznos munkavégzésre. Nagyon nagy hengereknél kisebb a jelentősége, kisebb motoroknál hatásfokjavulás érhető el. Szívó ( azaz nem turbó, s nem kompresszoros) autóba nevetségesen egyszerû beszerelni az "Aqua-spricc" rendszert. Pl. a Daewoo változtatható szívócsövén levõ folytószelepházon volt egy kis csatlakozás, ahova egyszerûen be kell kötni a vizet egy flakonból (2L PET palack vagy esetünkben egy kis 2.5L kanna) egy szûkítõn keresztül. Kész !
Emőd István rengeteget publikált a motorokról. Azt gondolná az ember, biztos ért hozzá. A Az elõadásából a témához felületesen értõ nem biztos, hogy rájön, milyen értelmetlen összehasonlításokat tesz. Pl. egy többdimenziós tér vizsgálata helyett (ami adott RPM és nyomatékigénynél a lambda, az elõgyújtás, MAP értékek ) 2 pont alapján olyan következtetést sugall, ami ezen pontok alapján teljesen értelmetlen. Az elõadása után sajnos már nem kamerák elõtt, hanem az F29-ben fent a lépcsõnél meginterview-oltam. A lényeg, hogy sem elméletben, sem érdemben gyakorlatban nem foglalkozott a vízbefecskendezéssel. Ezek szerint olyanról tartott elõadást, amihez nem ért ! Persze ettõl még alighanem igaza volt pl. a mágneses fogyasztáscsökkentõkkel kapcsolatban.
Miért nem használják a gyári autókban ?
Dávid észrevételei: A youtube videókat nézegetve, egy pár videót láttam, ahol a videófelvételen 80% viz és 20% benzin keverékével hajtottak agregátort vagy épp fűnyírót. ja, video-n könnyű:-) A kíváncsiságot felkeltették bennem ezek a videók és megpróbáltam valami hiteles leírást találni ezekről. http://tuvok1.tar.hu/ itt találtam olyat ami már kiindulásnak, sőtt megvalósításnak is nagyszerűnek tűnt. Sajnos még nem készült el az első kisérleti prototípusom, de dolgozok az ügyön. A csövek már megvannak meg több motor is rendelkezésre áll.Támogatókra nem leletem (a megvalósításhoz), így kénytelen voltam keresni hivatalosabb leírást, és találtam! www.panaceauniversity.org/DopageVitry_English.pdf Itt a kisérlet mérési eredményekkel alá van támasztva, de sajnos hozzá kell tenni, hogy 30%-os üzemanyag sporolásnál többet nem-igen lehet remélni. ami - ha igaz - még mindig sokkal több, mint amit eddig a nagy gyártók elértek az első 10:1-es körüli térfogati kompresszióval készült motor óta! Pozitívum, hogy az autóba beszerelt "csőrendszer" lényegében adatokkal megtalálható, vagy lehet a méretekre a képek alapján következtetni. A tuvok oldalán található módszer robbanásveszélyesnek tűnt nekem elsőre. Az itt leírt ellenben nem.
A tesztautónkba a motortérbe könnyen befér egy 8L-es tartály, de a turbo és az intercooler miatt nem mindegy, hova fecskendezi be az ember a vizet (pl. az intercooler-ben kicsapódna) Ezzel a turbómotorral (bár már készen áll a vízbefecskendezésre) inkább a szívóval szerzett tapasztalatok után fogunk kísérletezni: http://www.vems.hu/wiki/index.php?page=MembersPage%2FMarcellGal%2FPowerAndTraction%2FWaterInjection Ki kell kísérletezni, mennyivel korábban érdemes begyújtani a keveréket. Alighanem 3-5 fok ? A jó porlasztás fontos. Siemens 20um-es porlasztással ért el 5% fogyasztáscsökkenést gázturbinákkal. Rossz porlasztással Otto motorral egyelőre nem tudtunk mérni javulást.
|
Powered by TikiWiki CMS/Groupware