Összeesküvés ... fikció vagy hatékony módszer ?
KAPCSOLD BE A HANGSZÓRÓT és klikkelj a ...mp3 filenévre !
Flash(swf) hiányában: mp3 letöltés
Összeesküvés : emberek egy csoportja adott cél érdekében úgy cselekszik, hogy tevékenységük célját, lényegét nem hozzák nyilvánosságra, vagy annak tekintetében a nyilvánosságot félrevezetik.
- Az, hogy emberek egy csoportja célirányosan tevékenykedik, mindennapos dolog.
- Általában a tervezés és részfeladatokra bontás után megbíznak olyan megbízottakat,
akik a teljes tervvel nincsenek tisztában (ez szintén mindennapos dolog).
- Ezek vagy anyagi haszonért végzik a tevékenységüket, vagy egy számukra fontos eredmény reményében
abban a hitben, hogy a tevékenységük ahhoz az eredményhez vezet.
Ez az olcsóbb módszer.
Egyedül az a kérdés, hogy mindenki minden célirányos csoporttevékenységérõl értesül a nyilvánosság
(akkor ez nem összeesküvés: pl. a Fradi eldönti, hogy sokat edz és megnyeri a bajnokságot), vagy
a nyilvánosság nagy része nem értesül róla.
Mire jó egy összeesküvés ???
- Amikor a nyilvánosság érintett, például a tevékenység célja a vagyonuk megkaparintása, nehezen képzelhetõ el más módszer (ugyanis a nyilvánosság tiltakozna). Alkalmas végrehajtók megtalálása nehezebb, megbízása is drágább, ha az erkölcstelen cél nyilvánvaló
- Melyik csoport lesz a domináns ? Amelyik megtiltja magának az összeesküvést (azaz minden célját és módszerét nyilvánosságra hozza) vagy amelyik alkalmazza a nyilvánosság félrevezetésének módszerét ? Jó gondolkodást kívánok, különösen az újságírók gondolkodjanak el és válaszolják meg hangosan !
Értelmes emberek gyakran
felhoznak összeesküvéselméleteket, és megmutatják, hogy az nem is összeesküvés.
Aztán levonják a következtetést, hogy akkor egyáltalán nincs is összeesküvés.
Ez TELJESEN ÉRTELMETLEN !!! A
média áldásos tevékenységének köszönhetõen ez tényleg divat lett,
megfigyelhetjük, amint egymásnak gratulálnak, hogy megint
milyen okosan megmutatták az összeesküvéselméletek értelmetlenségét.
HOLOTT
hiába mutatnak százezer példát, ahol nincs összeesküvés,
abból NEM KÖVETKEZIK, hogy egyáltalán nincs.
Azt, hogy valami nem létezik, általában nagyon nehéz bizonyítani. El kellene ezen gondolkodni:
- Hiába mutatnak százezer példát, ahol nincs összeesküvés, abból NEM KÖVETKEZIK, hogy egyáltalán nincs.
- Ugyanakkor ha egy esetben bebizonyosodik az összeesküvés, akkor bebizonyosodik, hogy (ez az egyébként hatékony és logikus módszer) nem csak elméleti
Akkor tegyünk pontot a vitára, és mutassuk meg egy igen jelentõs összesküvés eredményét:
könnyû dolgunk van, csak el kell olvasni a törvényt. A törvényt 1913 december 23-án, a karácsonyi szünetben fogadtatták el:
A törvény arról szól, hogy az USA-ban magánbankok kartellje végzi a központi banki tevékenységet:
pénzt (USA dollárt) bocsát ki (amit az egész világ használ, nem csak az USA), amiért értékeket vásárol ( "Open Market Operations" ).
Gyakran államkötvényeket vásárol: az USA állama törvényszerûen eladósodott ezen bankok felé
(a tévhitek eloszlatása végett: már akkor, amikor az USA exporttöbbletes volt,
és a kínai gazdaság még nem volt jelentõs.)
The Money Masters I-II film ennek történelmi hátterérõl szól.
Ingyen megrendelhetõ itt
természetesen ezer helyen utánanézhetünk a részleteknek.
Nem titok, csak éppen az iskolában nem tanítják meg a lényeget történelembõl, és a TV-ben sem.
A történelmet a hatalom megkaparintására és kiterjesztésére irányuló erõfeszítések alakították.
Az 1700-as évek óta ennek módja a pénz forgalomba hozásának átjátszása magánbankoknak, és a termelõ vagyon megkaparintása, koncentrálása igen kevés kézben.
Ennek meghonosítása újabb és újabb országokban. Soha sehol nem kérdezték meg a népet, hogy akarnak-e olyan pénzrendszert, ahol örökké fizetniük kell a visszafizethetetlen adósság kamatait a bankárok felé ahhoz, hogy egyáltalán legyen pénz a gazdaságban. Ennek a bevezetése a megtévesztés (média-felvásárlás és manipuláció) és korrupció eszközeivel történt.
A film, bár más országokra is kitér, alapvetõen az USA gyarmatosítását mutatja be:
azt a küzdelmet, aminek végén a legvagyonosabb bankároknak sikerült megalapítaniuk a magánbanki kartellt, a Federal Reserve System-et, az USA magánhaszonra dolgozó, az USA-t és a világot eladósító USA központi bankot.
Más összeesküvések
Azért érdemes az ismerkedést a magánbanki kartellel, az USA központi bankjával kezdeni, mert nem kell hozzá
zseninek lenni, hogy lássa az ember az átverést.
-
Ugyanakkor az, hogy a nép a technika fejlettsége ellenére is reménytelenül el van
adósodva, és a megélhetésért küzd,
annak eredménye, hogy a megtévesztés (összeesküvések alkalmazása) az egész törvényhozást áthatja. Mivel a nép érintett, nyílt módszerekkel nem lehetne leigázni. Csak a nép megtévesztésével, összeesküvéssel lehetséges. Ostoba aki máshogy csinálná (nem is ilyeneknek sikerült).
- Az egész bankrendszer a nép megtévesztésén alapul: az, hogy az államinak beállított pénzt túlnyomórészt magánbankok hozzák forgalomba, ami miatt elvileg is lehetetlen az adósságot visszafizetni a magánbankok felé. Ráadásul a szakmabeliek, a közgazdászok többségét is sikeresen megtévesztették olyan magyarázattal, amibõl nagyon nem látszik a lényeg, és egy matematikailag is hibás képlettel.
- Bár a magánbanki pénzteremtés megengedése és fenntartása a megtévesztés és törvényhozói bûnözés csúcsa, nem az egyetlen módszer a nép vagyonának megkaparintására (aminek jele a vagyon roppant koncentrálódása). Valójában a törvények többsége így készül: egy egyébként is létezõ vagy kreált
eseményt úgy kell bemutatni, hogy a népben felmerüljön az igény,
"most már valamit tenni kell". Aztán a bejáratott politikai és média-csatornákon keresztül
ajánlani egy megoldást (gyakran elõre kiszámítható a reakció, és ez magától is bekövetkezik).
Az új törvény persze még jobban hozzájárul a vagyon koncentrálódásához, vagy a helyzet bebetonozásához,
gyakran egyéb mellékhatásokkal.
A problémákat egyes politikusokra lehet fogni, és szorgalmazni, "a másik" (!!!) pártra szavazást,
"az majd megoldja, a demokrácia már csak ilyen".
A mellékhatásokra ugyanezt a probléma-reakció-megoldást lehet alkalmazni, míg végül olyan
bonyolult és erkölcstelen törvényrendszer jön létre, ami végképp kiszolgáltatja a
becsületes, de vagyonából kisemmizett többséget az erkölcstelen, de a megtévesztésben
jártas kisebbséggel szemben.
- Az, hogy az embereknek fogalmuk sincs arról, hogyan kerül forgalomba a pénzük, nem azért van, mert olyan buták. Csak jóhiszemûek, és az oktatás és a
média félrevezeti õket. A nyilvánosság félrevezetése sikerült, ez tény. Természetesen
a nyilvánosság félrevezetését nem lehetett volna megszervezni a nyilvánosság bevonása mellett. Csak a nyilvánosság megtévesztésével, összeesküvéssel. Persze a pénz magánbanki teremtése és kamatszabályozás és az ezáltal megkaparintott vagyon nagy segítség, de a megtévesztéshez nem az információ-terjesztési csomópontok megvásárlása és lefizetése az egyetlen eszköz. Olyanokat kell odajuttatni, akik maguktól, õszintén terjesztik a kívánt információt. El kell látni mémekkel, és jutalmazni kell. De nem jó, ha tisztában van vele egy újságíró, hogy a feladata a megtévesztés, a figyelem elterelése a lényegrõl, és a törvényhozás valamint a törvények naiv felületes bemutatása.
Nem kérdés, hogy sikerült pár nagy összeesküvés: A magánbankkartell USA központi bank, az egész világot eladósító pénzteremtõ magánbankrendszer, és
a nyilvánosság megtévesztése ebben a témában (a jelent és a történelmi szerepét tekintve is).
Hiába tudunk mutatni ezer esetet, amikor nincs összeesküvés, a bankrendszer (és a modern politikai hatalom architektúrája) esetében a túlbonyolított, erkölcstelen, az egész gazdaságot a
pénzt forgalomba hozó magánbankok felé eladósító rendszer létrehozása
nem megalapozatlan összeesküvés-elmélet, hanem összeesküvés ténye.
Nincs értelme feltenni azt a kérdést, hogy meg lehetett-e csinálni: az eredménye alapján tény, hogy igen.
Azt kell feltenni, hogy HOGYAN csinálták. És mit lehet tenni, hogyan kell a törvényeket
megváltoztatni, hogy stabilabb, emberibb világunk legyen.
Kizárólag a gyengébbek kedvéért érdemes kiemelni: ez természetesen nem jelenti azt,
hogy minden összeesküvés-elmélet megalapozott. Ezrével lehet találni vagy kitalálni
cáfolható összeesküvéselméleteket. Meg is teszik, sikeresen elérve azt, hogy
sokan alapból elutasítsanak MINDENT, ami összeesküvésre hasonlít.
Legalábbis akik nem fogják fel, hogy ezer összeesküvéselmélet cáfolata
nem bizonyítja egyéb összeesküvéselméletek megalapozatlanságát.
Nem is értelmi/logikai síkon folyik ez a gondolatháború, hanem csak a
tömegtájékoztatás az ismétlés erejével terjeszti azt a
sémát, hogy mindenki elmebuggyant, aki egyáltalán leáll vizsgálni valamit,
amiben a nyilvánosság megtévesztése eszköz adott cél elérése érdekében
(vagyis formailag összeesküvés).
www.eleg.hu