|
 |
|
 |
|
|
|
 |
|
 |
|
|
|
|
|
 |
|
 |
|
|
|
|
|
|
A gazdaság legjelentősebb hatása: az A/P (adósság és pénz arányának) növekedése a banki hitel törlesztése során. Amit a közgazdászok nem értenek, a "hibás" tananyag miatt
A bankrendszer képes úgy teremteni és megszüntetni a pénzt, hogy felé az adósság nagyobb legyen,
mint a gazdaságban levő pénzmennyiség. Ráadásul emiatt az adósság elvileg is visszafizethetetlen.
A közgazdaságtan látványosan képtelen orvosolni a gazdasági problémákat, de még diagnosztizálni is ! Azért, mert a tananyag megtéveszti a közgazdászokat, és a gazdaság legjelentősebb
hatását emiatt nem látják. A politika és a sajtó is a téves szemléletet veszi át. Az összes vagyon és a politikai befolyás pedig szép lassan a bankok haszonélvezőihez kerül.
A pénz-multiplikátor, amit a közgazdaságtan (helyesen) tanít, csak annyiból érdekes, hogy a pénzmennyiség túlnyomó részét a bankrendszer teremti.
A lényeg megértéséhez nemcsak a pénzteremtés pillanatát, hanem a hiteltörlesztés éveit is figyelembe kell venni.
A közgazdászok csak az első pillanatot figyelik, amikor A/P=1.0
Ezért tévesen azt hiszik, a bank ügyfelei lényegében egymásnak tartoznak.
Pedig nem ez a jellemző, valójában a bank felé esedékes adósság többszöröse
az összes pénzmennyiségnek.
Az, hogy a bank csak közvetítő, nem igaz. Sokkal nagyobb adósságért szed
kamatot, mint amekkora pénzmennyiség után kamatot fizet
(sőt, mint amennyi pénz összesen van).
Még akkor is így lenne,
ha a látraszóló betétekre nem 0-közeli (pl 0.1 .. 0.5%) hanem rendes kamatot fizetne.
A gazdaságba a pénzmennyiség nagy része hosszú távú (10-20-25 év) ingatlan és beruházási hitelekből kerül.
Hitel példa: pénzteremtés pillanatában A=P=100 (16 ev mulva teljesen torlesztve).
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
| A/P |
A |
P |
Nem jellemző eset: |
| 1 |
100 |
100 |
A közgazdászok ezt figyelik |
| 1.15 |
98.21 |
85.4 |
|
| 1.32 |
96.15 |
72.7 |
|
| 1.52 |
93.77 |
61.66 |
|
| 1.75 |
91.05 |
52.06 |
|
| 2.01 |
87.91 |
43.71 |
|
| 2.31 |
84.3 |
36.45 |
|
| 2.66 |
80.16 |
30.13 |
jellemző eset !!! |
| 3.06 |
75.39 |
24.64 |
Ezt kellene figyelni |
| 3.52 |
69.9 |
19.87 |
|
| 4.05 |
63.6 |
15.72 |
|
| 4.65 |
56.34 |
12.11 |
|
| 5.35 |
48 |
8.97 |
|
| 6.15 |
38.41 |
6.24 |
|
| 7.08 |
27.38 |
3.87 |
|
| 8.14 |
14.69 |
1.81 |
|
| 9.36 |
0.1 |
0.01 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Látható, hogy
- A hitel törlesztése során a pénz fogy (a végére az eredetileg teremtett pénz teljesen elfogy!).
- Az eredetileg a bank által teremtett 100 új egységért (számlapénz jelekért) valaki (nem a bank) adott a hitelfelvevőnek valamit - mondjuk 10 millió forintért egy lakást.
- A teljes törlesztés a példában 269 egység. (16 egyenlő részletben: 16.812 / év). Az adósság 15.02%-os kamattnál a szokásos módon: új Adósság = Adósság előző évben * 1.1502 - 16.812 (azaz pl. 100* 1.1502 - 16.812 = 98.21 aztán 98.21* 1.1502 - 16.812 = 96.15 stb...)
- A bank a 269-100=169 egység kamatot költi el, az eredetileg teremtett 100 egység pedig a hiteltörlesztés során megszűnik, ez a pénz kikerül a gazdaságból. Az, hogy milyen ütemben kerül vissza a pénz a gazdaságba, a bank döntésén múlik. A P oszlop tehát egy önkényes, de szabályos példa (a bank egy lehetséges döntését jelenti). Ha a bank úgy akarja, az elején akár semmit nem költ, ezáltal a hiteltörlesztés során a teljes visszafizetett (16.812) összeg megszűnne, és az adott hitelből a gazdaságban levő pénzmennyiség kb 6 év alatt megszűnne, aztán 0 maradna. (ez egy másik lehetséges eset) Ugyanis a törlesztőrészlet azon része, amit a bank nem költ el, a bank saját számláján marad: a bank saját számláján levő pénz nem része a pénzkínálatnak (a közgazdaságtanban használt definíció szerint sem: egyébként tényleg ez a pénzkínálat helyes definíciója). Ez a bank tehát szokatlanul rendes több szempontból is: nem változtatja önkényesen a kamatot (!!!). Továbbá a "P" függvényt nem koptatja olyan gyors mértékben, mint megtehetné.
- Az adósság a pénzmennyiség többszörösére növekszik (a példában 9.36-szorosára).
- A gazdaságban levő pénz és adósságmennyiség ilyen, (különböző időpontban indult) hitelek összege.
- A kiemelt arány nem egy tranzakcióból következik, hanem az, amit a bankrendszer a tapasztalat szerint el tud érni: a gazdaságban megfigyelt átlag. Pl. az USD adósság 3-szor akkora, mint az USD pénzmennyiség. A magyar forint esetében az arány a 2.5-hez közelebb van.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Fel kell tenni a megfelelő kérdéseket, újra kell gondolni, és észre kell venni, hogyan tévesztették meg a közgazdászokat, és hitették el velük a nem jellemző esetből levont téves következtetéseket. Emiatt az egész világ visszafizethetetlenül eladósodik a bankrendszer felé. A fogyasztáson és amortizáción felüli termelés (=beruházás) túlnyomó részét ezzel a bankok átjátszák (haszonélvezőiknek). A bankok úgy szednek kamatot több évi összterméknek megfelelő adósság után, hogy ezért a számlákra a hitelezés során ráírt pénzt adják cserébe: sajnos a központi bank ezt a pénzteremtést (mely nem lenne szükséges a kölcsönközvetítéshez!) megengedi nekik. Vannak a bankoknak a hitelpénzteremtésen kívül más (hasznos) szolgáltatásai is, de most nem azokról van szó (azokért egyébként is külön díjakat szednek).
Ha ezt megérti a társadalom pár százaléka, kijavítható a rendszer. Többféle törvényi ill. pénztechnikai megoldás is van, amivel meg lehet tiltani a bankoknak a pénzteremtést, vagy drasztikusan csökkenteni lehet az adósságot a magánbankrendszer felé. A bankok közvetítsék a kölcsönöket, de ne teremtsenek új pénzt (ahogy azt ma is a legtöbb ember - tévesen - hiszi).
Ezzel végre esélyt kaphat a demokrácia, és az emberi és környezeti értékek szerint muködő gazdaság. Addig viszont csökkenő reálbérek és nyugdíjak, emelkedő adók, munkanélküliség, koncentrálódó vagyon, súlyosbodó környezeti és társadalmi problémák lesznek.
Vagy megérti a trükköt, és másoknak is megsúgja, vagy az összes vagyonát és felemelkedési lehetőségét elveszíti. Lehet választani.
|
|
|
|
|
| Minden jog fenntartva. 2008 |
|
|
 |
|
 |
|
|
|
