A magánbankrendszer az állami pénz (hitelezés során történő)
teremtésével
háztartásonként évi
1 millió Ft-ot
nyúl le. Ezért nem ad semmit, ez egy gazdasági parazitizmus (ezen felül vannak a tranzakciós díjak, amikért ad érdemi szolgáltatást).
Miért nehéz ezt észrevenni ?
Hogyan csinálják ?
Mit lehet tenni ellene ?
Miért nehéz ezt észrevenni ?
Azért nehéz észrevenni, mert már a fizetésünkből hiányzik.
Ugyanis a cégek kamatköltségei miatt alacsonyabbak a reálbérek (alacsonyabb bérek, magasabb árak).
Részben az árakban fizetjük. Részben az adókban (ill. a nyugdíjakból hiányzik).
Kisrészben pedig közvetlenül (lakáshitel, vásárlási hitel, ill. bérleti díjak).
Hogyan csinálják ?
Az állam az MNB-n keresztül, az 5%-os tartalékráta segítségével megengedi a magánbankrendszernek, hogy az MNB által kibocsátott pénzmennyiség maximálisan 20-szorosát teremtse. A tényleges mennyiség ennél kicsit kevesebb (pl. a pénztárcánkban levő papírpénz után nem tud a bankrendszer új pénzt teremteni). A magánbankok által került forgalomba a forintmennyiség kb. 93%-a. Tehát csak a 7%-át bocsátotta ki az állam.
Nem mondta a TV ? Ezek szerint a TV-ben nem csak úgy véletlenszerűen összevissza kerülnek adásba a dolgok, nem is aszerint, hogy a népnek mit lenne hasznos értenie, hanem a szerkesztő a tulajdonos érdekei szerint szerkeszt (nagyrészt a beállítottsága alapján, kisrészt pedig szabályok mentén). A tulajdonosnak pedig az az érdeke, hogy a nép ne értse a pénz mechanizmusait.
Mit lehet tenni a parazitizmus ellen ?
Hogy lehetne megoldani, hogy ez a háztartásonként évi 1 millió forint a háztartásokhoz kerüljön ?
Többféleképpen lehet védekezni. A legjobb megoldás az lenne, ha az állami pénz teremtését az állam nem engedné meg magánszereplőknek (megtiltaná a bankoknak a pénzteremtést). Meglévő pénzt adjanak kölcsön: ez a kölcsönközvetítés: csinálják azt, amit egyébként is elhitetnek az emberekkel, hogy csinálnak. Ne teremtsenek új pénzt, az nem szükséges hozzá. Új pénz teremtése nélkül is nyereséges üzlet, de a pénzteremtés parazitizmusát ki kell iktatni. Ennek részleteit http://jamesrobertson.com/ (books / Creating New Money) ismerteti és elemzi. Miközben a megtévesztő mechanizmuson alapuló adósságot a magánbankok felé utoljára visszafizetjük, a korábban magánbankok által teremtett pénz elfogy a rendszerből. Illetve elfogyna, de ezt nem szabad megengedni, ezért az állam pótolja: az állampapírokat MNB által kibocsátott elektronikus forintért visszavásárolja, ezzel az államadósság töredékére csökken. Sajnos ez a módszer a parlament beavatkozását igényli, a parlament viszont a jelek szerint inkább a magánbankok haszonélvezőinek befolyása alatt áll, mintsemhogy a választókat képviselné.
Mit lehet tenni, amihez nem kell a parlament beavatkozása ?
Pl. államkötvényeket kell venni. Vagyis a magánbankok által teremtett forint számlapénzt (mely mögött kb 2x akkora adósság van, mint a pénzmennyiség), le kell cserélni az állam által kibocsátott államkötvényekre.
A helyzet alakulását az állampapírok monetizációja előtt és után az ábra szemlélteti:
Allampapirok hasznalata a Maganbank-hitelpenz helyett
Az ábrán a kamatfizetés átrendeződése látható az állampapírok monetizációja előtt és után. A magánbanki parazitizmust töredékére tudjuk csökkenteni ezáltal, ami háztartásonként több százezer forint előnyt jelent évente. Hatása már egy év alatt is érezhető, néhány év alatt bontakozik ki amint az adósság a bankok felé csökkeni tud: ilyen, vagy hasonló modszer nélkül ez lehetetlen volna, akármennyit termelünk is.
Igazából más befektetés is jó, csak ne lekötött betét legyen (látraszóló sem!), és a párna alatt tárolt pénz sem jó. Ha 6000 Mrd forint (látraszóló ill. lekötött) számlapénzt lecserélünk 6000 Mrd forintnyi államkötvényre, azzal 12000 Mrd forinttal tudjuk csökkenteni az összadósságot a bankrendszer felé, és a parazitizmus nagy részét ki tudjuk védeni. Az adósság magától csökken a hiteltörlesztések során. Csakhogy az állampapírok monetizációja nélkül valakinek újabb hiteleket kell felvenni, hogy legyen elég pénz a gazdaságban a tranzakciókhoz, ezért nem tud jelenleg csökkenni az összadósság. Az állampapírok pénzként használatával ez a hitelkényszer megszűnik. Az állampapírok kamata a megnövekedett kereslet hatására kismértékben csökken, ez csökkenti az államadósság kamatterheit. Technikailag hogyan kell ezt elképzelni ? Megbízást kell adni a bankunknak, hogy amikor pénz érkezik a számlánkra, vegyen belőle államkötvényeket, lehetőleg automatikusan. Amikor pedig vásárlunk, akkor adjon el államkötvényt, mindig csak a szükséges mennyiséget. Ha nem hajlandó, olyan bankhoz vagy pénzintézethez menjünk, ami ezt megteszi. Ezzel a magánbankok által teremtett forint forgási sebességét gyorsítjuk fel, hatékonyságát javítjuk, összmennyiségigényét csökkentjük. Sajnos James Robertson módszerével ellentétben ezzel a módszerrel az államadósság nem szűnik meg, de az állam ezután már nem a bankoknak fizeti az államadósság kamatait, hanem a lakosságnak. Ugyanis az összpénzmennyiség jelentős része a lakosság számláin van, a cégek sokkal nagyobb forgalmat bonyolítanak le relatíve kisebb mennyiségű számlapénzzel. Ennek statisztikai okai vannak, a cégek forgalma kiegyenlítettebb. A vagyon nagy része már nem a lakosságnál van, de a pénz nagy része igen.
KAPCSOLD BE A HANGSZÓRÓT !
Flash(swf) hiányában: mp3 letöltés
